Az édesipari termékek közül az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és legkedveltebb édesség a csokoládé. A csokoládék többsége 30 % kakaót tartalmaz, de a jó minőségű csokoládé kakaótartalma 50-70 %. Az étcsokoládé számos vizsgálat szerint jelentős kedvező hatás fejt ki a vér antioxidáns szintjére, ezáltal szervezetünk egészségére. Ezzel szemben a tejcsokoládé fogyasztása minimális kedvező hatást eredményez. A fehércsokoládé csak a nevében csokoládé, ugyanis nem tartalmaz kakaót, csak kakaóvajat és cukrot. Elsősorban nem gyógyhatása, hanem kellemes íze miatt fogyasztjuk. Említést kell tenni az üzletek polcain egyre gyakrabban előforduló kakaómasszából (tejbevonóból) készült csokoládéról. A csokoládé legdrágább alkotóeleme a kakaóvaj, ezért ennek egy részét (maximum 5 %-át) gyakran olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik. Fontos tehát a csokoládék címkéit figyelmesen átolvasni, hogy megtudjuk, milyen alapanyagból készült a termék.

A csokoládé tápanyagtartalma és táplálkozás-élettani jellemzése:

A csokoládét évezredek óta gyógyító csodaszerként tartják számon. Áldásos hatásai között jegyzik, hogy elűzi a fáradtságot, csökkenti az anginás fájdalmat, csillapítja a köhögést, ajánlott hasmenés ellen, és afrozidiákumként is. Kezeltek vele lázat, görcsrohamokat, bőrkiütést és köszvényt is. Legújabb tudományos adatok bizonyítják, hogy rendszeres fogyasztása szívvédő hatású, azaz csökkenti a vérnyomást, gátolja a túlzott véralvadást, növeli a szervek véráramlását, gátolja egyes gyulladásos folyamatokat.

Jellege és fajtája szerint 100 gramm csokoládé energiatartalma 500-575 kcal, 2-9 g fehérjét, 32-46 g zsírt, 41-57 g szénhidrátot tartalmaz. Jelentős a kalcium-, magnézium-, foszfor-, kálium-, réz- és vastartalma. Kutatások bizonyították, hogy a kakaóvaj, illetve a csokoládé fogyasztását követően nem emelkedik meg a vér koleszterinszintje, annak ellenére, hogy a csokoládéban lévő kakaóvaj a telítetlen olajsav mellett, telített sztearinsavat és palmitinsavat is tartalmaz. A kakaóvaj zsírsavösszetételének köszönhető, hogy szobahőmérsékleten szilárd, de a szájban kellemesen megolvad. A tápanyagok mellett egyéb növényi hatóanyagok, flavonoidok is hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez, például a procianidinok. Ide tartozik a katechin és epikatechin, amelyek kedvező hatásúak a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére, lekötik a károsító szabad gyököket, illetve gátolják képződésüket, továbbá immunszabályozó hatásúak, csökkentik az egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát és lassítják az öregedési folyamatokat. A fekete csokoládé grammonként számított polifenoltartalma nagyobb, mint a boré vagy a zöld teáé.

A csokoládé egyéb kedvező hatásai:

Könnyen felszívódó szénhidráttartalma révén gyors energiaforrást jelent állóképességi sportok, hegymászás, nagyobb túrák, illetve tanulás idején. Fokozza az endorfinok termelődését, kiváló hangulatjavító. Menstruáció idején jelentős magnéziumtartalmának köszönhetően csillapítja a görcsöket. Csekély koffeintartalma miatt enyhe élénkítő hatású. Jelentős teobromintartalma köhögéscsillapító és serkenti a zsírégető folyamatokat, ezért szívesen keverik fogyasztó- és zsírégető krémekhez. Bőrvédő hatását igazolja, hogy az ultraibolya fény okozta bőrpír 15-25 %-kal csökken.

A csokoládéfogyasztás aranyszabályai:

• Mindig jó minőségű terméket válasszunk!
• Minél magasabb a kakaótartalom, annál értékesebb a csokoládé.
• Ne a fő étkezések vagy gyümölcsök és zöldségek helyett, hanem hetente 2-3 alkalommal, étkezések után, desszertként, kis mennyiséget, 25-30 grammot fogyasszunk.
• A közel egyharmad tábla csoki 150-170 kcal plusz többletenergia-bevitelt jelent, amely kiegyensúlyozott étrend mellett fél-egy órás intenzív testmozgással kompenzálható.