A csokoládét néhány száz évvel ezelőtt még patikákban árulták. Magas tápértékének köszönhetően ezzel gyógyítottak számos betegséget, különböző fűszerezéssel. Sovány embereknek erősítő csokoládét javasoltak, idegeseknek narancsvirággal ízesítettet. Még a katonák hadi porciójának részét is képezte.

Ma már számtalan fajta csokoládé közül válogathatunk, különösen a hideg hónapokban. Odakucorgunk kényelmesen egy kanapéra, felbontunk egy csokoládét, élvezettel beleszippantunk, majd érezzük, ahogy bársonyos, lágy formában szétolvad a szánkban. Nézzük, honnan származik ez a „csoda”.

Dél-Amerika őserdeiből származik a kakaófa, melynek gyümölcse a kakaóbab. Az első kakaóültetvények az indiánok vándorlási útvonala mentén alakultak. Neve is hozzájuk kötődik, nahuatl indián neve: xocolatl (ejtsd: sokolatl), hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe. A kakaóbabot elsőként Kolumbusz hozta negyedik útjáról Európába, ahol nem kapott különösebb figyelmet a sok kincs mellett. Mások szerint elterjesztésének kulcsfigurája Cortez volt. Bárkinek is van igaza, a spanyolok hozták be a kakaót Európába, és innen került tovább Európa más országaiba. A 16. században rendszerint porrá őrölt kakaóporból, ánizsból, szegfűszegből és fahéjból kevert kakaómasszát szállítottak hajókon Európába, ahol csokoládéitalt főztek belőle. A forró csokoládé a 17. század közepén a teával egy időben terjedt el. Ekkor még rendkívül drága csemegének számított, arannyal kellett fizetni érte, így nem csoda, hogy a 18. században a gazdagság és luxus szimbóluma volt. A 19. századra viszont fogyasztása annyira elterjedt, hogy az erősödő kakaóláz hatására kakaóültetvények létesítése vált szükségessé. Ekkor hozták létre az első kakaó-ültetvényeket Nyugat-Afrikában. Ma a legfontosabb termelő országok Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia, Nigéria, Kamerun, Brazília és Ecuador, ahol a globális termés nagy részét állítják elő.

Az aztékoknál és a majáknál a kakaóbab többféle funkciót is betöltött. Szerepelt vallási szertartásaikon, mint varázsital, fogyasztották élvezeti cikként, de fizetési eszközként is szolgált. Egy rabszolga ára 100 kakaóbab volt. Kolumbusz Kristóf egy maja kereskedő bárkáján találkozott először a kakaóbabbal, mint fizetési eszköz. Nem is sejtette, hogy Európa kereskedelmében a kakaóbab egészen másféle szerepet tölt majd be.

A kakaófa egész évben virágzik és terem. Orchideára emlékeztető rózsaszín virágai és uborka formájú vagy amerikai futball labdára emlékeztető termései közvetlenül a törzsön és a vastagabb ágakon nőnek. Egy kakaófa akár 50 termést is hoz évente, ami nem rossz átlag, ha figyelembe vesszük, hogy egy termés akár fél kilót is nyomhat. A 20-25 cm hosszú termésekben 40-60 mag (kakaóbab) van. A friss kakaóbab élvezhetetlen, mivel a kakaó jellegzetes íze fermentálás, szárítás és pörkölés után érezhető.

A kakaóbabból két köztes termék, kakaómassza és kakaóvaj, valamint két végtermék, kakaópor és csokoládé készül. A fermentálás után zsákokba csomagolt nyers kakaóbabot először megtisztítják, majd pörkölik és összetörik. A feldolgozás során a kakaóbabból először kakaómassza lesz. Az őrölt kakaóbab folyékony masszává áll össze, ennek kb. 55% a kakaóvaj tartalma. Ekkor megszűrik a kakaóvajat.

A csokoládé alapanyaga a kakaómassza és a kakaóvaj. További összetevői természetesen attól függ, hogy milyen csokoládét szeretnénk. A sötét csokoládé magas kakaó tartalommal és kevesebb kakaóvajjal készül, a tejcsokoládé nagy része kakaóvaj, cukor és tejpor, a fehér csokoládé csak kakaóvajat tartalmaz, nem kell hozzá kakaómassza.

A csokoládéhoz a kakaómasszát és a többi összetevőt melegítik, folyamatosan keverik, akár néhány órától akár három egész napig is - ettől simább és finomabb lesz. A folyékony csokoládéból ezek után kissé lehűtve lehet a kívánt alakzatokat formázni, ami csomagolás után kerülhet a kereskedelmi forgalomba.

Más néven Mr. Csokoládé, sötét csokoládé, étcsokoládé… Különlegessége a magas kakaó tartalomban rejlik, amitől kapja jellegzetes és intenzív ízét. Kifejezetten a csokoládé szerelmeseinek! Manapság a boltokban is egyre nagyobb választékban kapható, az 50%-os kakaó szárazanyag-tartalomtól egészen a 99%-osig. Minél magasabb a kakaó tartalom, annál sötétebb a csokoládé színe és keserűbb az íze. Alig tartalmaz kakaóvajat, amitől ez a fajta csokoládé egészségesebb, mint bármely másik, és számtalan módon pozitív hatással van az egészségre. Emellett kombinálható marcipánnal, dióval, borsmentával, chili paprikával vagy gyömbérrel. Ez a csokoládé jól illik borhoz vagy kávéhoz. A következő alapszabály érvényes: minél keserűbb a csokoládé, a bor annál testesebb legyen.

Talán a legnépszerűbb csokoládéfajta, és az is bizton állítható, hogy ezt nem a lila tehén „figurájának” köszönheti. A gyerekek és a csokoládé nagyon jó barátok, de a felnőttek sem tudnak ellenállni édes csábításának. Nagy előnye, hogy a tejcsoki számtalan kombinációban és formában kapható: táblás csokoládé, csokoládé figura, sima vagy töltelékes, gabonával dúsított, kekszes, karamelles és így tovább. Amitől a tejcsokoládé annyira finom, az a legalább 25% kakaó szárazanyag-tartalom, cukor, kakaóvaj és tejpor. Ez az összetétel teszi a tejcsokoládét lágyabbá, gyengédebbé és édesebbé, mint az étcsokoládét.

A fehér csokoládé az a kategória, amit lehet szeretni, vagy az ellentáborhoz tartozni. Leginkább a gyermekek fogyasztják előszeretettel édes és finom íze miatt. Különösen nyáron van szezonja, mivel tökéletesen illik a napsütötte szezonhoz. A fehér csokoládé nem tartalmaz kakaómasszát, csupán kakaóvajat, és ettől nem barna színű. Emellett a fehér csokoládé tartalmaz cukrot, tejport és vaníliát, amitől szép fényes színű és nagyon édes lesz. Valamivel magasabb zsír-és kalóriatartalmú, egy tábla fehér csokoládé 540 kalóriát tartalmaz, ehhez képest egy tábla étcsokoládé mintegy 480 kalóriát. De a csokoládénál nem jellemző, hogy a kalória számlájára választunk, sokkal inkább a csokoládé íze a mérvadó.

A csokoládé finom és ellenállhatatlan, de nemcsak élvezeti értéke miatt lehet fogyasztani. Sok kozmetikai termék is tartalmaz csokoládét, samponok, krémek, maszkok, testápolók, olajok, mivel a kakaóbab számos pozitív hatást gyakorol szépségünkre is. Hidratálja és feszesíti a bőrt, kisimítja a ráncokat, pótolja a hiányzó ásványi anyagokat és garantáltan nem hízlal.

Tippünk: olvasszunk meg 20 g sötét csokoládét, adjunk hozzá 1 teáskanál mandulaolajat A csokoládé keveréket kenjük az arcra és hagyjuk hatni 10 percig. Ezután öblítsük le langyos vízzel, majd kenjünk fel arcunkra hidratáló krémet.

A meleg, nyugtató csokoládé masszázs különleges élményt nyújt. Táplálja a bőrt, így az puha és sima lesz, a csokoládé illata pedig jótékony hatással van testünk mellett lelkünkre is.

Tippünk: Egy tábla sötét csokoládét vízgőz fölött olvasszunk meg és adjunk hozzá 1 evőkanál mandulaolaj. Öntsük a keveréket lassan testünkre (óvatosan, ne legyen túl forró!), és masszírozzuk a bőrbe enyhe nyomással. Végül alaposan öblítsük le, és egy hidratáló testápolóval kenjük be bőrünk.